Mindent a szívférgességről

Mindent a szívférgességről

A szívférgességről állatorvosi szemmel 

Mit kell tudni a szívférgesség kórokozójáról?

A szívférgesség kórokozója egy fonálféreg faj, a Dirofilaria immitis, melyet szúnyogok terjesztenek. Sajnos, a klímaváltozás miatt hosszabb ideig tartó meleg időszak kedvező a szúnyogok számára, ezért a szívféreg fertőzöttség egyre elterjedtebb hazánkban. Egy 2017-es felmérés alapján Magyarországon MINDEN HATODIK kutya fertőzött szívféreggel vagy a vele közeli rokonságban álló bőrféreggel. A kutatás alapján a magyar kutyák 8,1%-a fertőzött szívféreggel, 11,1%-a bőrféreggel és a kutyák 3,2%-a egyszerre fertőzött szív- és bőrféreggel. (Forrás: Farkas et al: The current situation of canine dirofilariasis in Hungary. Parasitol. research 2020.) 

A kifejlett férgek, nevükkel ellentétben nem a szívben, hanem inkább a tüdőartériákban tartózkodnak, a jobb szívfélig már csak az előrehaladott, súlyos esetekben vándorolnak le. A férgek igen nagy méretűek, a hímek 12-16 cm hosszúra nőnek, míg a nőstények akár a 25-30 cm-es hosszúságot is elérhetik.

A szívférgek és bőrférgek végleges gazdái elsődlegesen a kutyák, de egyéb ragadozókban is kimutatták már jelenlétüket (pl. macska, róka, farkas), illetve akár az emberbe is bejuthatnak, ahol – bár végleges alakjaik nem fejlődnek ki – a tüdőben gócokat képezve komoly diagnosztikai kihívást okozhatnak (könnyen összetéveszthetők daganatos elváltozásokkal).

A szívféreg fejlődési ciklusa 6-9 hónap. Amikor egy nőstény szúnyog egy fertőzött kutyából vért szív, a vérszívással a szívféreg lárvák is a szúnyogba jutnak. A szúnyogban 2-3 hét alatt fertőzőképes lárvává fejlődnek. Újabb vérszíváskor a szúnyog beoltja egy másik kutyába ezeket a szívféreg lárvákat. A kutyában, a bőr alatti kötőszövetbe bejutott lárvák vedlenek, majd a vénás keringéssel a szíven keresztül a tüdőerekbe vándorolnak, ahol elkezdenek növekedni. Itt következik be az utolsó vedlés, felnőtt férgekké érnek, 6-7 hónap múlva pedig elérik a végleges hosszúságot. A felnőtt férgek ezután a tüdőartériákban párosodnak, és elkezdik termelni a fiatal lárvákat (mikrofiláriákat), melyek ezután az állat vérében keringenek. Ezeket a fiatal lárvákat a következő szúnyog vérszívással felveszi, és a folyamat kezdődik elölről. A felnőtt férgek akár 5-7 évig is életben maradhatnak.

kutya macska szívféreg

Kép forrása: Szívféregmánia facebook oldal

A szívférgesség diagnosztizálása

A szívférgesség diagnózisa több lábon áll. A vérvizsgálatkor egyrészt keressük a perifériás vérben a fiatal lárvákat( un. mikrofiláriákat), másrészt keressük a felnőtt szívférgekre jellemző anyagokat (antigéneket). A szívférgesség okozta károkat pedig képalkotó vizsgálatokkal, ultrahang és röntgen vizsgálattal tudjuk felmérni.

A mikrofiláriák kimutatására egy mikroszkópos vizsgálatot, a Knott-tesztet használjuk. Ha ez a vizsgálat pozitív, akkor az azt jelenti, hogy vagy a szívféreg, vagy a vele közeli rokonságban álló bőrféreg lárvái jelen vannak a vérben, tehát a felnőtt férgek már szaporodni is elkezdtek. Ha a Knott-teszt pozitív, akkor a vért PCR vizsgálatra küldjük, ami a férgek DNS-ét vizsgálja, és megmondja nekünk, hogy szívféreg vagy bőrféreg lárvák vannak jelen a vérben.

A vérből végzett szerológia vizsgálat (ELISA teszt) a felnőtt nőstény alak által a vérkeringésbe juttatott anyagot (antigént) mutatja ki.

szívféreg kutya macska

Kép forrása: Szívféregmánia facebook oldal

A szívférgesség kialakulása, tünetei

A betegség kártétele függ a szívférgek számától, a fertőzöttség időtartamától, a gazdaállat és a parazita interakciójától, a gazdaállat munkaterhelésétől, a kutya méretétől, valamint szimbionta baktériumok jelenlététől. Minél több féreggel, minél régebb óta fertőzött, és minél komolyabb fizikai megterhelésnek (pl. aktív sport) van kitéve egy kutya, annál komolyabb tünetekre számíthatunk.

A tüdőben károsodnak vagy elzáródnak a vérerek. Az immunrendszer próbál harcolni a parazita ellen, folyamatos gyulladásos reakciót beindítva a tüdő érintett területein, így csökken a légzőfelület.

A megemelkedett tüdőbeli nyomás következtében megnövekedett terhelés jut a szívre. Ehhez a szív próbál alkalmazkodni, izomzata megvastagszik, a jobb kamra kitágul. A szívelégtelenség következménye hasvízkór, és a hasi szervekben kialakult vérpangás lesz. A betegség későbbi, súlyosabb szakaszában a felnőtt férgek a kis tüdőerekből a szív irányába kezdenek el terjeszkedni (amikor a tüdőerekben már nem férnek el), kitölthetik akár a szív jobb pitvarának és kamrájának teljes üregét. Ilyenkor szívelégtelenség nagyon súlyossá válik.

A tüneteket 4 stádiumra oszthatjuk: enyhe, közepes, súlyos, illetve vena cava szindróma. A fertőzés eleinte tünetmentes, később köhögés, fáradékonyság, lesoványodás, dehidráció, és a szívelégtelenség tünetei alakulnak ki: nehezített légzés, ájulás, hasvízkór, bőr alatti vizenyő.

 

A szívférgesség gyógykezelése

Míg a tünetmentes és az enyhe tüneteket mutató páciensek gyógykezelése többnyire kedvező kimenetelű, addig a közepes vagy súlyos tünetekkel járó szívférgesség során a terápia komoly kihívást jelent. Többféle kezelési protokoll is ismert. A standard protokoll gyors (kb. 2-3 hónap) és igen hatékony, de ismert már lassabb (6-12 hónapos) kezelési protokoll is. Fontos, hogy a kezelés ideje alatt erőteljes mozgáskorlátozást kell alkalmazni.

Hogy az adott állatnak melyik a legmegfelelőbb kezelési stratégia, abban kérje ki állatorvosa szakvéleményét!

Amennyiben a szívférgesség legsúlyosabb stádiuma áll fenn, amikor a kifejlett alakok elzárják a szív üregeit és a belőle kiágazó ereket, életmentő beavatkozásképpen szóba jöhet a férgek katéterrel történő eltávolítása.

kutya szívférgesség

Szívféreg lárvák a szívben, ultrahangos felvétel. Kép forrása: dr. Gulyás Anita

Megelőzés, védekezés szívférgesség ellen

A megelőzés során a két legfontosabb szempont: elpusztítani a véráramba a szúnyogok által frissen bejutott fiatal lárvákat (mikrofiláriákat), és megakadályozni a szúnyogok vérszívását. Önmagában a szúnyogok elleni védekezés sajnos nem elegendő.

Mikrofiláriák ellen használandóak a makrociklikus laktonok családjába tartozó hatóanyagok. Ilyeneket tartalmaznak például az alábbi készítmények: Advocate, Prinocate (moxidectin) spot-on, Stronghold, Selehold (selamectin) spot-on; Milbemax, Milprazon vagy Nexgard Spectra tabletta (milbemicin-oxim), Simparica trio (moxidectin) tabletta. Kezelések javasolt gyakorisága: havonta. Korábban, a magyarországi klimatikus viszonyok mellett, a téli időszakban nem volt feltétlenül szükséges a védekezés, a jelenlegi viszonyok mellett viszont nem javasolt a téli szünet beiktatása, hanem egész évben javasolt a védekezés havi rendszerességgel.

Szúnyogok ellen javasolt repellens (=távoltartó) hatású készítmények alkalmazása a szúnyog szezonban, pl.: Advantix, Vectra, Scalibor nyakörv.

A prevenció megkezdése (makrociklikus laktonok adása előtt) ki kell zárni az esetleges fertőzöttséget, ugyanis, ha fertőzött állatnak adjuk ezeket a szereket, súlyos anafilaxiás sokk és az elpusztult féreglárvák miatt a vérerek elzáródása, vagyis tromboembólia alakulhat ki, ami könnyen az állat életébe kerülhet.

A szívférgek fejlődési jellegzetességei miatt a szűrés (Knott-teszt + antigén teszt) tavasszal javasolt, mert ilyenkor már kimutatható az előző évben összeszedett fertőzés. (A fertőzés ugyanis csak a fertőződés után 6-9 hónappal mutatható ki).

Negatív teszteredmény után a prevenciós kezelés azonnali megkezdése javasolt.

 

Kérje a szívférgesség szűrést április hónapban AKCIÓSAN!

További tájékoztatásért keresse rendelőnk csapatát: KAPCSOLAT, MUNKATÁRSAINK

 

Néhány gondolat a bőrférgességről

A bőrférgek fejlődésmenete nagyban hasonlít a szívférgekéhez: a vérben keringő mikrofiláriákat szintén szúnyogok terjesztik, néhány hónap alatt felnőtt férgekké alakulnak a bőr alatt. A fertőzés sokszor tünetmentes, de feltűnhet vándorló, viszkető, korpázó csomók képében is. A szívférgek és a bőrférgek mikrofilárája hasonló megjelenésű, mindkét fertőzöttség esetén pozitív a Knott-teszt, emiatt az elkülönítés a már fent említett vizsgálatok (szerológia, PCR) segítségével lehetséges.

A bőrférgesség gyógykezelése a szívférgességhez képest jóval egyszerűbb: moxidectin 6 havi folyamatos adásával kiirthatóak. A bőrférgesség megelőzése ugyanúgy történik, mint a szívférgességé.

Mindent a bolhairtásról

Mindent a bolhairtásról

Hogyan bolhátlanítsuk kutyánkat és macskákat? Hogyan irtsuk ki hatékonyan a bolhákat a környezetből?

A feladat nem egyszerű, gyakran komplex stratégiára van szükség.

A bolhák életmódja

A bolhák kutyák és macskák leggyakoribb külső élősködője, melyek vérszívással táplálkoznak. Kedvencünk a többi állattól, illetve környezetből kaphatja el.

Védekezés nélkül kutyákon és macskákon két bolhafaj szaporodik el (Ctenocephalides felis és Ctenocephalides canis), de ritkán ezek a bolhák az embereket is megcsípik. Gyorsan szaporodnak, egy bolhának néhány hét alatt több száz utódja fejlődhet ki. Az élősködők 95%-a környezetben él (és csak 5% az állatokon), ezek elsősorban a különböző fejlődési alakok: pete, lárva, báb. Ez utóbbi alakban a bolhák hosszú hónapokig képesek túlélni. Ezután pedig áldozatukra felkapaszkodva vérszívással táplálkoznak.

A bolhásság tünetei, közvetített fertőzések 

A bolhásság leggyakoribb tünete, hogy kedvencünk vakaródzik. Ha a fertőzés súlyos, a nagy mennyiségű vérszívás miatt, akár komoly vérszegénység is kialakulhat (főleg kölyök állatokban). Ennek tünetei levertség, bágyadtság és halvány nyálkahártyák.

A bolhák többféle fertőző betegséget is közvetíthetnek, például galandférgességet vagy Mycoplasma fertőzést, ami akár életveszélyes vérszegénységet is okozhat. 

Hogyan veszem észre, hogy a kutyám/macskám bolhás?

A bolhák és jellegzetes ürülékük szabad szemmel is látható. A bolhák apró szezámmagokra hasonlítanak, az állat szőrét széthúzva vagy fésülve érdemes keresni őket. Ilyenkor jellegzetesen menekülnek, akár ki is ugranak az állatból. A bolhák ürüléke apró fekete pöttyök formájában jelenik meg az állat bőrére tapadva. Legegyszerűbben úgy tudjuk elkülöníteni az egyéb szennyeződésektől, ha egy kevés mintát veszünk belőle, fehér papírlapra terítjük és bevizezzük. Mivel a bolhák ürüléke emésztett vér, ahogy a vízben feloldódik pirosas-barnásan el fog színeződni. Az egyéb szennyeződések feketék maradnak.     

Kutyák, macskák (és más kisemlősök) bolhairtása  

Szerencsére manapság rengeteg típusú készítmény közül választhatunk kedvencünknek:

  • Tabletták
  • Rácseppentős spot-on készítmények
  • Nyakörvek
  • Spray-k

A legtöbb bolhaellenes szer más élősködők (pl. kullancsok, legyek, szúnyogok, rühatkák) ellen is védelmet nyújt, illetve féreghajtásra is használható. A bolhaellenes szerek által nyújtott védelem hossza nagyon eltérő: egy hónaptól akár 8 hónapig is terjedhet. 

Az ideális készítmény megtalálásához, az eddig említett szempontokon kívül figyelembe kell venni kedvencünk fajtáját, korát, súlyát, szőrzetének minőségét. Mindig az adott szer védelme hosszának megfelelő gyakorisággal alkalmazzuk kedvencünkön, hogy ne adjunk a bolháknak lehetőséget a visszafertőzésre. Nagyon fontos ezeket az időtartamokat betartanunk, és feljegyezni magunknak a következő kezelés időpontját. 

Hazánk éghajlati viszonyainak megfelelően egész évben javasolt a védekezés bolha, kullancs és szívféreg ellen! 

Érdemes akár többféle készítményt is kipróbálni, hogy megtaláljuk a számunkra és kisállatunk számára legkényelmesebb és leghatékonyabb megoldást.

Patikusaink és állatorvosaink szívesen segítenek a megfelelő termék kiválasztásában, és válaszolnak a felmerülő kérdésekre!

Fontos, hogy minden állatunkat egyszerre kezeljünk, hiszen azon az állaton, amelyiket nem kezelünk, jelentősen el fognak szaporodni a bolhák, és amint lehet, vissza fogják fertőzni a többi állatunkat is. Ugyanígy, ha a környezetben (lakásban) nem irtjuk ki a bolhákat vissza fognak fertőződni kisállataink.

Fontos: soha ne tegyünk kutyáknak gyártott készítményt macskára, mert bizonyos bolhacseppek életveszélyesek lehetnek a cicákra!

A környezet bolhairtása

Mivel a bolhák nagy része nem az állatokon, hanem körülöttük él, a környezet kezelése is elengedhetetlen. A bolhák előszeretettel telepszenek meg a szőnyegekben, ágyneműben, ülőgarnitúrában. Fontos tehát a gyakori porszívózás, mosás (magas hőfokon) és fertőtlenítés. Ám ezekkel a módszerekkel önmagukban nem lehet 100%-os bolhamentességet elérni.

Elérhetőek olyan készítmények, melyekkel nem állatunkat, hanem a környezetet tudjuk kezelni, ezekkel érdemes otthonunkat lekezelni.

Léteznek olyan, az állatokon alkalmazandó készítmények is, melyek rovarnövekedésgátló szert tartalmaznak. Ez azt jelenti, hogy megakadályozzák a peték és lárvák kifejlett bolhává alakulását, tehát nem tudnak felnőtt bolhává érni és így vért szívni.  

A bolhaírtás lényege tehát, hogy egyszerre minden kutyánk, macskánk és a környezetük is kezelve legyen, folyamatosan, több hónapon keresztül!

Patikusaink és állatorvosaink szívesen segítenek a megfelelő termék kiválasztásában, és válaszolnak a felmerülő kérdésekre!

Munkatársaink bemutatása 

Általános információk

Elérhetőségeink

Kék Bagoly Állatorvosi Rendelő és Patika

06 70 621 6851

fotiallatorvos@gmail.com

Fót, Czuczor Gergely u. 12, 2151

Állatorvosi rendelő nyitva tartása:

H–P: 9–12 és 16–19

Szo: 9–12

Állatpatika nyitva tartása:

H–P: 9–19

Szo: 9–12

Állatorvosi rendelő nyitva tartása:

H–P: 9–12 és 16–19

Szo: 9–12

Állatpatika nyitva tartása:

H–P: 9–19

Szo: 9–12

Kutyák és macskák magas vérnyomása

Kutyák és macskák magas vérnyomása

Amit kutyák és macskák magas vérnyomásáról tudni érdemes

Milyen tünetekkel jár a magas vérnyomás?

A magas vérnyomás eleinte tünetmentes, vagy csak apró jeleket lehet észrevenni. Ilyenek lehetnek a fáradékonyság, bizonytalan járás, egyensúlyvesztés, fejfájás (kedvencünk a falhoz, bútorokhoz támasztja a fejét, vagy éppen lógatja, többet simogattatja). Ha tartósan magas a vérnyomás, akkor komolyabb tünetekkel is számolnunk kell: hirtelen megvakulás, idegrendszeri tünetek pl. imbolygó járás, eszméletvesztés, görcsrohamok.

Miért baj, ha magas a vérnyomás?

A magas vérnyomás négy szervrendszert károsíthat: a szívet, a szemet, az idegrendszert és a vesét.

  • A szívben a bal kamra fala megvastagszik, mely akár komoly szívelégtelenséghez is vezethet.
  • A szemen jelentkezhetnek kívülről is látható bevérzések, de találhatunk vérzéseket a retinán, illetve részleges vagy teljes retinaleválás is kialakulhat. Ennek jellegzetes tünete a hirtelen kialakuló vakság, ami legtöbbször sajnos visszafordíthatatlan. Ilyenkor a pupillák feltűnően tágak.
  • Az agyban kialakulhat ödéma vagy vérzés, melyek levertséghez, mozgászavarhoz, tudatzavarhoz, de akár ájuláshoz vagy görcsökhöz is vezethetnek.
  • A magas vérnyomás a veséken is okozhat különféle sérüléseket, ami krónikus vesekárosodáshoz, fehérjevizeléshez, a vesebetegség tüneteinek fokozódásához (például, hogy sokat iszik és sokat vizel a kutya vagy macska), valamint a vesefunkció gyors romlásához vezet.

Visszatérhet a látás magas vérnyomás miatti retinasérülés után?

Azokban az esetekben igen, ahol a diagnózis hamar megszületik, és a vérnyomást pár napon belül sikerül beállítani. Minél hosszabb idő telik el a retinaleválás vagy bevérzés után, annál kisebb az esély a retina teljes regenerációjára és a látás visszanyerésére.

Milyen betegségek hajlamosítanak hipertóniára?

Kutyák és macskák esetében ritka az esszenciális, háttérok nélkül kialakuló hipertónia. A magas vérnyomás legtöbbször valamilyen szisztémás háttérbetegséghez társul. Ilyen például a krónikus vesebetegség, a pajzsmirigy túlműködés (hipertireózis), vagy a mellékvesék túlműködése (Cushing-kór, hiperaldoszteronizmus, pheochromocytoma).

Éppen ezért, a magas vérnyomás jellemzően idősebb korban jelentkezik, leggyakrabban 7 éves kor felett.

Hogyan lehet diagnosztizálni a magas vérnyomást?

Kutyák és macskák vérnyomásának megmérésére az állatorvoslásban leggyakrabban két módszert alkalmazunk. Az egyik egy ultrahangos elven működő (Doppler) vizsgálat, a másik pedig a HDO (high definition oscillometry), oszcillációs elven működő módszer, amellyel rendelőnkben is mérünk. A HDO a ma elérhető legpontosabb vérnyomási módszer.

A HDO módszer nagy előnye, hogy a pulzushullámokat egy monitoron is megjeleníti, így a pulzushullámok által rajzolt görbe alapján el tudjuk dönteni, hogy megfelelő-e a mérés.

Hogyan zajlik a vérnyomásmérés?

A mérést legtöbbször a farkon végezzük, amennyiben erre nincs lehetőség, akkor a mellső (vagy hátsó) lábon. A farokra vagy a végtagra felhelyezzük a mandzsettát, ami (ugyanúgy, mint egy humán vérnyomásmérő esetében) felfújódik majd kb. 5-10 másodperc alatt leereszt. A mérés tehát fájdalommentes. Mérés közben a HDO műszer egy monitoron megjeleníti a pulzushullámokat, illetve ezekből görbéket rajzol, melyeket a mérés alatt és után kielemzünk.

Általában legalább 3-4 mérést végzünk, majd a jól sikerült mérések eredményét átlagoljuk.

Mennyi a kutyák és a macskák normál vérnyomása?

Egészséges kutyák és macskák vérnyomása az emberéhez hasonló, 120/80 hgmm, de mivel rendelői környezetben, vizsgálóasztalon, tehát az állatok számára kifejezetten stresszes környezetben mérjük, ezért 150/95 hgmm-ig elfogadjuk normálnak a vérnyomást (nagyon stresszes állatoknál esetleg kicsit még ennél is magasabb értéket). 180/120 hgmm fölötti értékek már nagyon magasnak számítanak, és mindenképpen meg kell kezdeni a gyógyszeres kezelést.

Mikor javasolt megmérni egy kutya vagy macska vérnyomását?

Vérnyomásmérés javasolt az alábbi esetekben:

  • idős (>7 éves) kor
  • vesebetegségek
  • hormonális megbetegedések (pl. pajzsmirigy túlműködés, Cushing-kór, hyperaldoszteronizmus)
  • szemészeti tünetek (pupillatágulat, bevérzések a szemen)
  • idegrendszeri tünetek (koordinációs zavar, agyi reflexkiesések, ájulás, görcsrohamok)

Mint sok más betegségnél, itt is igaz, hogy minél korábban diagnosztizáljuk, annál könnyebben elkerülhetőek a magas vérnyomás káros, sokszor visszafordíthatatlan szövődményei.

Hogyan lehet kezelni a hipertóniát?

A magas vérnyomás kezelésére szerencsére többféle gyógyszeres kezelés is rendelkezésünkre áll. A leghatékonyabb gyógyszer az amlodipin, de enyhébb esetekben alkalmazzuk a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszerre ható gyógyszereket is.

Kék Bagoly Állatorvosi Rendelő és Patika

06 70 621 6851

fotiallatorvos@gmail.com

Fót, Czuczor Gergely u. 12, 2151

Állatorvosi rendelő nyitva tartása:

H–P: 9–12 és 16–19

Szo: 9–12

Állatpatika nyitva tartása:

H–P: 9–19

Szo: 9–12

Állatorvosi rendelő nyitva tartása:

H–P: 9–12 és 16–19

Szo: 9–12

Állatpatika nyitva tartása:

H–P: 9–19

Szo: 9–12

Kutya-macska műtéti kisokos

Kutya-macska műtéti kisokos

Hogyan készüljünk fel kutyánk vagy macskánk műtétjére? Mik a teendők műtét előtt és után?

Alapos tervezés

Ha már eldőlt, hogy kedvencünk műtétre szorul, vagy tervezhető műtét (pl. ivartalanítás) mellett döntünk, fontos, hogy jól megtervezzük a környező időszakot. Természetesen, ha sürgősségi vagy életmentő műtétről van szó, akkor az előzetes tervezésre és kivizsgálásra sokszor nincs idő.

Először is konzultáljon állatorvosával a különféle műtéti lehetőségekről, találják meg az adott problémára és az adott állatnak legmegfelelőbb megoldást.

Ha az állat gyógyszereket szed, vagy ismert bármilyen allergia, tájékoztassa kezelőorvosát ezekről a műtétet megelőzően.

Műtét előtti kivizsgálás

A műtét legkomolyabb kockázati tényezője az altatás. Műtét előtti kivizsgálással – labor vizsgálatokkal, illetve a szív ultrahangos vizsgálatával – minimalizálni lehet az altatási komplikációkat. Amennyiben a vizsgálatok során valamilyen problémára derül fény (pl. máj-, vese- vagy szívbetegség), de a műtét fontossága felülírja a megnövekedett kockázatot, olyan altatási protokollt választ az állatorvosunk, ami az adott szervrendszert a legkevésbé terheli, így az altatási kockázat jelentősen csökkenthető. A 21. században csakis olyan praxist érdemes választani, ahol altatógépet használnak, mely a modern kor altatási követelményeinek megfelel.

A műtét napján

A műtétekre éhgyomorra kell érkezni (kivéve nyulak és rágcsálók esetén). Ez 12 óra koplalást és 4 óra vízmegvonást jelent. A műtétre történő bejelentkezés előtt érdemes lehetőséget biztosítani kutyusok számára a vizelet- és bélsárürítésre, valamint a váróban elhelyezett mérlegen le kell mérni az aktuális testsúlyt.

Mik a teendők műtét után?

A műtét után, fontos, hogy kedvencükkel csak akkor induljanak el haza, ha tudatuk már kitisztult és lábra tudnak állni. Ha az állat ébredésekor már vele lehetnek, akkor se induljanak el az alvó állattal haza. Amíg magához nem tér, addig érdemes a rendelőben várakozni vele. Ébredéskor remegés, izgalom, nyüszítés, nyálzás, előfordulhat. Rendelőnkben, az ébredező pácienseket folyamatos felügyelet alatt tartjuk.

Milyen helyen tartsam a műtét után lábadozó kedvencemet?

Az altatott állatok hőszabályozása felborul, ezért a műtét napján és az azt követő éjjelen gondoskodjon kedvencének „szobahőmérsékletű” helyen történő elhelyezéséről: nyáron hűvös, télen meleg helyen, ha egy mód van rá, a lakásban. Hűvösebb idő esetén, vagy amennyiben az állat remeg, láthatóan fázik, gondoskodjon betakarásáról, esetleg melegítéséről (pl. melegvizes palackokkal, fűtétest mellé fektetve).

Az ébredést követő pár órában az állat egyensúlyérzéke felborulhat, szédülés előfordulhat, ezért gondoskodjon a biztonságos elhelyezéséről. A macskákat ne engedje magasra mászni.

Bódult állapotban megnő a félrenyelés kockázata, ezért enni vagy inni csak akkor kaphat az állat, ha tudata teljesen kitisztult, és képes állva elfogyasztani az ételt. A táplálkozást az első napon ne erőltesse, bízza állatára, hogy mennyit eszik. A következő napokban viszont az étvágy fontos információ az állat általános állapotáról. A műtét (megfelelő fájdalomcsillapítással) önmagában nem ok az étvágytalanságra.

Az altatószerek teljes kiürülése lábra állás után még hosszú ideig eltart, ezért előfordulhat, hogy a műtét napján még fáradtabb, többet alszik az állat. Rövid, egészségügyi sétára csak akkor induljon el kutyájával, amikor tudata teljesen kitisztult, és viselkedése visszatért a korábbihoz.

Honnan tudom, ha valami nincs rendben műtét után? Meddig normális a bágyadtság, étvágytalanság?

A műtét utáni napokban fontos, hogy megfigyelje kedvencének aktivitását, hangulatát, vizelet- és bélsárürítését, étvágyát és vízfogyasztását. Normálisnak tekinthető, ha kedvence a műtét utáni napokban a szokásosnál kevésbé aktív, valamivel kevesebbet eszik.

Haladéktalanul vigye kontroll vizsgálatra az állatot, ha:

  • A seb folyamatosan vérzik, váladékozik
  • Az állat (a műtét napját leszámítva) bágyadt, nem akar lábra állni
  • Az állat (a műtét napját leszámítva) nem eszik vagy nem iszik
  • Az állat fájdalmat jelez (pl. hasát feszíti, nem hagyja, hogy hozzáérjenek)
  • Az állat a műtét után 24 órával sem ürít vizeletet vagy 72 óra után sincs bélsár
  • Ha meg tudja mérni (végbélben) a testhőmérsékletet és 39,2 C fölötti

Kell kezelni a sebet? Hogyan kell védeni a sebet? Feltétlenül kell a gallér?

A műtéti sebet általánosságban nem kell otthon semmivel kezelni, viszont védeni kell a rágástól, vakarástól. Ehhez legbiztonságosabb a megfelelő méretű gallér, de odafigyelés mellett műtét utáni ruha is alkalmazható. Megfelelő sebvédelem hiányában a műtéti seb akár 1-2 nap alatt is elfertőződhet. Az állatot varratszedésig fürdetni nem szabad.

Mikor kell kontrollra visszamenni?

Praxisonként változhat, hogy mikor kell kontrollra menni műtét után. Rendelőnkben a műtét után 2 nappal sebkontrollra várjuk vissza pácienseinket (ennek külön díja nincs), hogy ellenőrizhessük, hogy a lábadozás rendben zajlik. Varratszedésre a műtét után 10-14 nappal kerül sor (a műtét díja ezt szintén tartalmazza).

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Vérnyomásmérés – ÚJ szolgáltatás!

Vérnyomásmérés – ÚJ szolgáltatás!

Rendelőnkben új szolgáltatásként elérhető kutyák és macskák vérnyomásmérése HDO módszerrel

 

 A HDO (high definition oscillometry) műszer a ma elérhető legmegbízhatóbb vérnyomásmérési módszer. Kutyák és macskák vérnyomását ugyanis korántsem olyan egyszerű megmérni, mint az emberét. A módszer specialitása, hogy mérés közben a műszer egy monitoron megjeleníti a pulzushullámokat, így élőben tudjuk nyomonkövetni a mérés menetét. A pulzushullámokból rajzolt görbe alapján élőben tudjuk elemezni a méréseket. A módszer egyelőre kevés rendelőben elérhető.

Hogyan zajlik a mérés?

A mérést legtöbbször a farkon végezzük, amennyiben erre nincs lehetőség, akkor a mellső lábon. A farokra vagy a végtagra felhelyezzük a mandzsettát, ami (ugyanúgy, mint egy humán vérnyomásmérő esetében) felfújódik majd kb. 5-10 másodperc alatt leereszt. A mérés tehát fájdalommentes. Mérés közben a HDO műszer egy monitoron megjeleníti a pulzushullámokat, illetve ezekből görbéket rajzol, melyeket a mérés alatt és után kielemzünk.

Általában legalább 3-4 mérést végzünk, majd a jól sikerült mérések eredményét átlagoljuk.

 

Mikor érdemes vérnyomást mérni kutyáknak és macskáknak?

Ugyanúgy, ahogy emberben, az életkor előrehaladtával a magas vérnyomás kockázata állatokban is megnő. Egyes krónikus betegségek is hajlamosítanak a kialakulására.

Vérnyomásmérés javasolt az alábbi esetekben:

  • idős (>7 éves) kor
  • vesebetegségek
  • hormonális megbetegedések (pl. pajzsmirigy túlműködés, Cushing-kór)
  • szemészeti megbetegedések
  • idegrendszeri tünetek

Miért baj, ha kedvencünk vérnyomása magas?

A magas vérnyomás számos szervet károsíthat. A szemben különféle bevérzések, retinaödéma, retinaleválás és hirtelen, akár teljes látásvesztés alakulhat ki. Az agyban szintén ödéma és agyvérzés alakulhat ki, súlyos idegrendszeri tüneteket vonva maga után. Károsodhat még a szívizom és a vesék is hipertónia következtében.

Mit kell tenni, ha egy állatnak magas a vérnyomása?

Szerencsére napjainkban már többféle gyógyszeres kezelés is rendelkezésünkre áll, így az időben diagnosztizált magas vérnyomás megfelelően csökkenthető, így a hipertónia károsító hatásai megelőzhetőek.