A szívférgességről állatorvosi szemmel 

Mit kell tudni a szívférgesség kórokozójáról?

A szívférgesség kórokozója egy fonálféreg faj, a Dirofilaria immitis, melyet szúnyogok terjesztenek. Sajnos, a klímaváltozás miatt hosszabb ideig tartó meleg időszak kedvező a szúnyogok számára, ezért a szívféreg fertőzöttség egyre elterjedtebb hazánkban. Egy 2017-es felmérés alapján Magyarországon MINDEN HATODIK kutya fertőzött szívféreggel vagy a vele közeli rokonságban álló bőrféreggel. A kutatás alapján a magyar kutyák 8,1%-a fertőzött szívféreggel, 11,1%-a bőrféreggel és a kutyák 3,2%-a egyszerre fertőzött szív- és bőrféreggel. (Forrás: Farkas et al: The current situation of canine dirofilariasis in Hungary. Parasitol. research 2020.) 

A kifejlett férgek, nevükkel ellentétben nem a szívben, hanem inkább a tüdőartériákban tartózkodnak, a jobb szívfélig már csak az előrehaladott, súlyos esetekben vándorolnak le. A férgek igen nagy méretűek, a hímek 12-16 cm hosszúra nőnek, míg a nőstények akár a 25-30 cm-es hosszúságot is elérhetik.

A szívférgek és bőrférgek végleges gazdái elsődlegesen a kutyák, de egyéb ragadozókban is kimutatták már jelenlétüket (pl. macska, róka, farkas), illetve akár az emberbe is bejuthatnak, ahol – bár végleges alakjaik nem fejlődnek ki – a tüdőben gócokat képezve komoly diagnosztikai kihívást okozhatnak (könnyen összetéveszthetők daganatos elváltozásokkal).

A szívféreg fejlődési ciklusa 6-9 hónap. Amikor egy nőstény szúnyog egy fertőzött kutyából vért szív, a vérszívással a szívféreg lárvák is a szúnyogba jutnak. A szúnyogban 2-3 hét alatt fertőzőképes lárvává fejlődnek. Újabb vérszíváskor a szúnyog beoltja egy másik kutyába ezeket a szívféreg lárvákat. A kutyában, a bőr alatti kötőszövetbe bejutott lárvák vedlenek, majd a vénás keringéssel a szíven keresztül a tüdőerekbe vándorolnak, ahol elkezdenek növekedni. Itt következik be az utolsó vedlés, felnőtt férgekké érnek, 6-7 hónap múlva pedig elérik a végleges hosszúságot. A felnőtt férgek ezután a tüdőartériákban párosodnak, és elkezdik termelni a fiatal lárvákat (mikrofiláriákat), melyek ezután az állat vérében keringenek. Ezeket a fiatal lárvákat a következő szúnyog vérszívással felveszi, és a folyamat kezdődik elölről. A felnőtt férgek akár 5-7 évig is életben maradhatnak.

Kép forrása: Szívféregmánia facebook oldal

A szívférgesség diagnosztizálása

A szívférgesség diagnózisa több lábon áll. A vérvizsgálatkor egyrészt keressük a perifériás vérben a fiatal lárvákat( un. mikrofiláriákat), másrészt keressük a felnőtt szívférgekre jellemző anyagokat (antigéneket). A szívférgesség okozta károkat pedig képalkotó vizsgálatokkal, ultrahang és röntgen vizsgálattal tudjuk felmérni.

A mikrofiláriák kimutatására egy mikroszkópos vizsgálatot, a Knott-tesztet használjuk. Ha ez a vizsgálat pozitív, akkor az azt jelenti, hogy vagy a szívféreg, vagy a vele közeli rokonságban álló bőrféreg lárvái jelen vannak a vérben, tehát a felnőtt férgek már szaporodni is elkezdtek. Ha a Knott-teszt pozitív, akkor a vért PCR vizsgálatra küldjük, ami a férgek DNS-ét vizsgálja, és megmondja nekünk, hogy szívféreg vagy bőrféreg lárvák vannak jelen a vérben.

A vérből végzett szerológia vizsgálat (ELISA teszt) a felnőtt nőstény alak által a vérkeringésbe juttatott anyagot (antigént) mutatja ki.

Kép forrása: Szívféregmánia facebook oldal

A szívférgesség kialakulása, tünetei

A betegség kártétele függ a szívférgek számától, a fertőzöttség időtartamától, a gazdaállat és a parazita interakciójától, a gazdaállat munkaterhelésétől, a kutya méretétől, valamint szimbionta baktériumok jelenlététől. Minél több féreggel, minél régebb óta fertőzött, és minél komolyabb fizikai megterhelésnek (pl. aktív sport) van kitéve egy kutya, annál komolyabb tünetekre számíthatunk.

A tüdőben károsodnak vagy elzáródnak a vérerek. Az immunrendszer próbál harcolni a parazita ellen, folyamatos gyulladásos reakciót beindítva a tüdő érintett területein, így csökken a légzőfelület.

A megemelkedett tüdőbeli nyomás következtében megnövekedett terhelés jut a szívre. Ehhez a szív próbál alkalmazkodni, izomzata megvastagszik, a jobb kamra kitágul. A szívelégtelenség következménye hasvízkór, és a hasi szervekben kialakult vérpangás lesz. A betegség későbbi, súlyosabb szakaszában a felnőtt férgek a kis tüdőerekből a szív irányába kezdenek el terjeszkedni (amikor a tüdőerekben már nem férnek el), kitölthetik akár a szív jobb pitvarának és kamrájának teljes üregét. Ilyenkor szívelégtelenség nagyon súlyossá válik.

A tüneteket 4 stádiumra oszthatjuk: enyhe, közepes, súlyos, illetve vena cava szindróma. A fertőzés eleinte tünetmentes, később köhögés, fáradékonyság, lesoványodás, dehidráció, és a szívelégtelenség tünetei alakulnak ki: nehezített légzés, ájulás, hasvízkór, bőr alatti vizenyő.

A szívférgesség gyógykezelése

Míg a tünetmentes és az enyhe tüneteket mutató páciensek gyógykezelése többnyire kedvező kimenetelű, addig a közepes vagy súlyos tünetekkel járó szívférgesség során a terápia komoly kihívást jelent. Többféle kezelési protokoll is ismert. A standard protokoll gyors (kb. 2-3 hónap) és igen hatékony, de ismert már lassabb (6-12 hónapos) kezelési protokoll is. Fontos, hogy a kezelés ideje alatt erőteljes mozgáskorlátozást kell alkalmazni.

Hogy az adott állatnak melyik a legmegfelelőbb kezelési stratégia, abban kérje ki állatorvosa szakvéleményét!

Amennyiben a szívférgesség legsúlyosabb stádiuma áll fenn, amikor a kifejlett alakok elzárják a szív üregeit és a belőle kiágazó ereket, életmentő beavatkozásképpen szóba jöhet a férgek katéterrel történő eltávolítása.

Szívféreg lárvák a szívben, ultrahangos felvétel. Kép forrása: dr. Gulyás Anita

Megelőzés, védekezés szívférgesség ellen

A megelőzés során a két legfontosabb szempont: elpusztítani a véráramba a szúnyogok által frissen bejutott fiatal lárvákat (mikrofiláriákat), és megakadályozni a szúnyogok vérszívását. Önmagában a szúnyogok elleni védekezés sajnos nem elegendő.

Mikrofiláriák ellen használandóak a makrociklikus laktonok családjába tartozó hatóanyagok. Ilyeneket tartalmaznak például az alábbi készítmények: Advocate, Prinocate (moxidectin) spot-on, Stronghold, Selehold (selamectin) spot-on; Milbemax, Milprazon vagy Nexgard Spectra tabletta (milbemicin-oxim), Simparica trio (moxidectin) tabletta. Kezelések javasolt gyakorisága: havonta. Korábban, a magyarországi klimatikus viszonyok mellett, a téli időszakban nem volt feltétlenül szükséges a védekezés, a jelenlegi viszonyok mellett viszont nem javasolt a téli szünet beiktatása, hanem egész évben javasolt a védekezés havi rendszerességgel.

Szúnyogok ellen javasolt repellens (=távoltartó) hatású készítmények alkalmazása a szúnyog szezonban, pl.: Advantix, Vectra, Scalibor nyakörv.

A prevenció megkezdése (makrociklikus laktonok adása előtt) ki kell zárni az esetleges fertőzöttséget, ugyanis, ha fertőzött állatnak adjuk ezeket a szereket, súlyos anafilaxiás sokk és az elpusztult féreglárvák miatt a vérerek elzáródása, vagyis tromboembólia alakulhat ki, ami könnyen az állat életébe kerülhet.

A szívférgek fejlődési jellegzetességei miatt a szűrés (Knott-teszt + antigén teszt) tavasszal javasolt, mert ilyenkor már kimutatható az előző évben összeszedett fertőzés. (A fertőzés ugyanis csak a fertőződés után 6-9 hónappal mutatható ki).

Negatív teszteredmény után a prevenciós kezelés azonnali megkezdése javasolt.

További tájékoztatásért keresse rendelőnk csapatát: KAPCSOLAT, MUNKATÁRSAINK

Néhány gondolat a bőrférgességről

A bőrférgek fejlődésmenete nagyban hasonlít a szívférgekéhez: a vérben keringő mikrofiláriákat szintén szúnyogok terjesztik, néhány hónap alatt felnőtt férgekké alakulnak a bőr alatt. A fertőzés sokszor tünetmentes, de feltűnhet vándorló, viszkető, korpázó csomók képében is. A szívférgek és a bőrférgek mikrofilárája hasonló megjelenésű, mindkét fertőzöttség esetén pozitív a Knott-teszt, emiatt az elkülönítés a már fent említett vizsgálatok (szerológia, PCR) segítségével lehetséges.

A bőrférgesség gyógykezelése a szívférgességhez képest jóval egyszerűbb: moxidectin 6 havi folyamatos adásával kiirthatóak. A bőrférgesség megelőzése ugyanúgy történik, mint a szívférgességé.